TL;DR / A lényeg:
Az Európai Bizottság koordinált vizsgálatot indított tíz nagy játékcég ellen, köztük a Microsoft stúdióival, az Ubisofttal és a Riot Gamesszel szemben, a játékon belüli virtuális valuták átláthatatlansága és a sötét manipulációs technikák miatt. A nyomozás különös figyelmet fordít a kiskorúak védelmére.
Kik kerültek célkeresztbe az EU vizsgálatán?
Egy friss, az Európai Bizottság által is rábólintott akció keretében a Consumer Protection Cooperation Network tíz nagy játékcéget szúrt ki magának, amelyek csúnyán sérthetik az európai gémerek érdekeit. A vizsgált cégek és stúdiók listája a következőképpen alakul:
| Vizsgált cégek (1. csoport) | Vizsgált cégek (2. csoport) |
|---|---|
| Activision Blizzard UK | Plarium Europe |
| Crytek | PLR Worldwide |
| InnoGames | Riot Games |
| King.com | Supercell |
| Mojang AB | Ubisoft EMEA |
Fontos megjegyezni, hogy az eljárás egyelőre kizárólag az érintett kiadók európai leányvállalataira terjed ki.
Az olasz versenyhatóság, az Autorità Garante della Concorrenza e del Mercato emellett zöld utat kapott arra, hogy a Microsoft csoporthoz tartozó stúdiókat is átvilágítsa. Ez szervesen kapcsolódik ahhoz a korábbi, már decemberben megindított nemzeti szintű eljáráshoz, amely a Diablo Immortal és a Call of Duty kapcsán indult az Activision Blizzard ellen az in-game költések átláthatatlansága miatt.
Mi a baj pontosan a virtuális valutákkal?
A vizsgálat fókuszában az áll, ahogyan a cégek a játékon belüli digitális fizetőeszközöket tolják az arcunkba. Az Európai Bizottság szerint a probléma gyökere ott kezdődik, hogy te játékosként „platinumot”, „gyémántot” vagy más fantázianevű érméket vásárolsz kemény euróért vagy forintért. Ezekkel az elvont, a valódi értékétől teljesen elszakított valutákkal fizetsz aztán a játékon belüli tartalmakért, például a különböző kozmetikai kiegészítőkért vagy a fegyverfrissítő csomagokért.
Ez a rendszer szándékosan megnehezíti a dolgodat abban, hogy pontosan érzékeld, valójában mennyi pénzt is versz el a játékban. Az EU hatóságai ezt a jelenséget a „dark patterns” (sötét mintázatok) kategóriájába sorolják. Vagyis egy olyan pszichológiai trükknek tekintik, amely manipulatív módon befolyásolja a felhasználói és vásárlói döntéseket.
Miért különösen veszélyesek ezek a módszerek?
Az uniós vizsgálat nem csupán a felnőtt gamerek pénztárcájának védelmét célozza. A hatóságok kiemelt figyelmet fordítanak a sérülékenyebb rétegekre, különösen a kiskorúakra és azokra a játékosokra, akik hajlamosabbak lehetnek a függőség kialakulására.
A hatóságok által kifogásolt legfőbb problémák a következők:
| A probléma forrása | Részletek |
|---|---|
| Átláthatatlan költések | A játékosoknak nincs egyértelmű képük arról, pontosan mennyi valódi pénzt hagytak már a játékban. |
| Elégtelen szülői felügyelet | A fiatalkorú gamereket nem védi elég hatékony beépített kontroll a túlköltekezéstől. |
| Segítséghiány tiltáskor | Ha egy fiókot valamiért zárolnak, a felhasználók szinte semmilyen megfelelő támogatást nem kapnak a cégektől. |
A konzorcium végső célja olyan intézkedések kikényszerítése, amelyek segítik a játékosokat a kiadásaik nyomon követésében, és felszámolják az in-game tartalmak értékesítésének és marketingjének pofátlan módszereit.
Ez csak az első lépés?
Az akció igazi súlya abban rejlik, hogy ez egy koordinált, uniós szintű fellépés, és nem csak egyetlen tagállam saját szélmalomharca. Az Európai Bizottság aktív részvétele egyértelműen azt jelzi, hogy Brüsszel végre komolyan veszi a játékipar fogyasztóvédelmi hiányosságait, a lépés pedig akár komolyabb, szélesebb körű szabályozási reformok előszele is lehet a jövőben.
A GTA 6 kapcsán egyébként most más típusú botrány is napirenden van: korábbi cikkünkben megírtuk, hogy a játék első személyes nézőpontját egy szivárgott anyagban mutatták meg.
Gyakori kérdések
Pontosan mely cégeket vizsgálja az EU a játékiparban?
Az Európai Bizottság által koordinált vizsgálat tíz céget érint: Activision Blizzard UK, Crytek, InnoGames, King.com, Mojang AB, Plarium Europe, PLR Worldwide, Riot Games, Supercell és Ubisoft EMEA. Az olasz hatóság külön fókuszál a Microsoft-csoporthoz tartozó stúdiókra.
Mit jelent a „dark pattern” a játékokban?
A dark pattern (sötét mintázat) olyan tervezési trükköt jelent, amely szándékosan manipulálja a döntéseidet. A játékokban erre tipikus példa a valódi pénz és a virtuális valuta (például gyémántok, érmék) közötti kapcsolat elmosása, ami miatt játékosként nem érzed pontosan, hogy valójában mennyit költesz.
Miért kapnak a kiskorúak különös figyelmet a vizsgálatban?
A hatóságok szerint a virtuális valuták manipulatív rendszere és az elégtelen szülői felügyeleti eszközök együttesen különösen veszélyesek a fiatalkorúakra. Ők ugyanis sokkal fogékonyabbak a pszichológiai trükkökre, ráadásul a játékfüggőség kialakulásának esélye is magasabb náluk.
Forrás: Insider Gaming
Légy átlátható legalább te magaddal!
Míg a nagy stúdiókon az EU kénytelen számon kérni az átláthatóságot, mi már az elején megmondjuk, mennyibe kerül a javítás: egy fillér rejtett költség nélkül. Ne hagyd, hogy egy driftelő analóg kar tönkretegye a játékélményedet! Nézd meg árkalkulátorunkban, mit tud a KontrollerDoki a te kontrollereddel kezdeni.
