TL;DR / A lényeg:
A Sony és a Microsoft ügyvédei egyaránt azt az álláspontot képviselik, hogy semmilyen jogi kötelezettségük nincs arra, hogy az USA-tól visszakapott vámvisszatérítéseket a vásárlóknak átadják. A cégek szerint aki megvette a terméket a meghirdetett áron, az pontosan azt kapta, amiért fizetett.
Mi is ez az egész vámvisszatérítési ügy?
Az USA-ban Donald Trump elnök vámpolitikája komolyan megdobta a fogyasztói elektronika árait, köztük a játékkonzolokét is. Az elmúlt időszakban minden nagyobb gép drágult, részben a vámok, részben a globális memóriahiány miatt. Az érintett cégek ugyanakkor visszatérítést kaptak az amerikai kormánytól, és egyes vásárlók szerint ezt az összeget jogosan kellene visszajuttatni a fogyasztókhoz, akik végső soron „kifizették” a vám terhét a magasabb áron keresztül.
Ebből aztán csoportos perek indultak mind a Sonyval, mind a Microsofttal szemben.
Mivel védekeznek a Sony és a Microsoft ügyvédei?
A Game File riportja szerint a Sony jogászai egy kaliforniai bíróságon benyújtott beadványban kérik az esetleges csoportos per elutasítását. Az érvelésük tömören így hangzik:
„Az önkéntesen vásárolt fogyasztási cikkekért fizetett piaci ár megfizetése nem jelent jogilag elismerhető sérelmet.”
A Microsoft ügyvédei augusztus végén hasonló hangnemben nyilatkoztak a velük szemben indított potenciális eljárás kapcsán:
„Nincs semmi igazságtalan abban, hogy a felperes egy meghirdetett áron vett egy Xbox konzolt, és pontosan azt kapta, amiért fizetett, függetlenül attól, hogy hónapokkal később milyen elméletet eszelt ki a Microsoft költségstruktúrájáról.”
Az érvelés lényege mindkét esetben ugyanaz: te önként vetted meg a terméket, az árat tudtad előre, megkaptad, amit akartál, szóval nincs miről beszélni.
A Nintendo is beállt a sorba a visszatérítések kapcsán?
A japán cég már korábban, júliusban lefektette ugyanezt az alapállást. A Nintendo ügyvédei szerint „azok, akik a vállalat termékeit megvásárolták, pontosan azt kapták, amiben megállapodtak és amiért fizettek: egy konzolt, játékot és/vagy kiegészítőt, olyan áron, amelyet mindkét fél elfogadott.”
Érdekesség, hogy a Mario atyja nem csak a visszatérítést utasítja el, hanem maga is pert indított az amerikai kormány ellen a vámrendszer miatt. Ahogy arról korábbi cikkünkben megírtuk, a Sonynak egyébként más jogi frontja is van: a céget azzal vádolják, hogy monopolizálni próbálja a videojáték-piacot a PlayStation digitális áruház feletti kontrolljával.
Miért húsbavágó ez az egész a játékosoknak?
Mert a helyzet valójában elég kellemetlen. A gaming az elmúlt több mint két évtizedben most a legdrágább, és a három nagy konzolgyártó egységesen azt az álláspontot képviseli, hogy a vásárlók nem jogosultak visszatérítésre, még akkor sem, ha a vámok miatti árdrágulás részben visszaszállt volna a gyártóhoz.
Íme egy gyors összefoglaló arról, hogyan hárítják a felelősséget a nagyok:
| Vállalat | Jogi álláspont a visszatérítésről |
|---|---|
| Sony | A piaci ár kifizetése nem jelent jogi sérelmet a vásárlónak. |
| Microsoft | A játékos pontosan azt a hardvert kapta a pénzéért, amit akart. |
| Nintendo | Előre elfogadott áron történt a tranzakció, a téma lezárva. |
Ez jogilag valószínűleg megállja a helyét, de attól még a játékosok pénztárcájára komoly nyomást helyez, hogy egyik gigantikus cég sem gondolkodik a visszatérítés lehetőségén. A helyzet persze folyamatosan változik, hiszen a perek még javában zajlanak.
Ha szeretnéd megérteni, pontosan hogyan is működnek a vámok ebben a kontextusban, érdemes megnézni az alábbi videót:
Gyakori Kérdések
Miért nem adják vissza a vámvisszatérítést a játékosoknak a konzolgyártók?
A Sony, a Microsoft és a Nintendo ügyvédei egyaránt azzal érvelnek, hogy a vásárlók önkéntesen fizették meg a meghirdetett árat, és pontosan azt kapták, amit megrendeltek. Jogi álláspontjuk szerint ez nem jelent jogilag elismerhető sérelmet, ezért eszük ágában sincs visszatérítést nyújtani.
Lehet-e eredményes pert indítani a Sony vagy a Microsoft ellen a vámvisszatérítés ügyében?
Egyelőre csoportos perek indultak mind a Sonyval, mind a Microsofttal szemben, azonban mindkét cég kérte a bíróságtól ezen eljárások azonnali elutasítását. A jogi harcok még folyamatban vannak, a végeredmény egyelőre nem ismert.
Miért drágultak ennyire a játékkonzolok az utóbbi időben?
A konzolok árát két tényező emelte meg a leginkább: Donald Trump amerikai vámrendszere, amely megdrágította az ázsiai gyártású termékek behozatalát, illetve a globális memóriahiány, amely szintén durván megdobta a gyártási költségeket.
Forrás: Insider Gaming
A pénzedet legalább védd meg!
A nagy cégek egyértelműen megmondták: vissza nem kapod a pénzedet, szóval legalább azt érd el, hogy amit egyszer kifizetél, az a legtöbbet hozza ki magából. Ne hagyd, hogy egy driftelő analóg kar tegye tönkre a drágán megvásárolt játékélményt! Nézd meg árkalkulátorunkban, mennyiért hozzuk rendbe vagy tuningoljuk fel a kontrollered.
